Hatótávolság
- benya Golf: kb 800 km
- elektronyos Golf: 300 (ígért) 220km (valós)
Ár
- benya Golf: 19,940 EUR
- elektronyos Golf: 38,450 EUR
A hatótávolság-adathoz nincs mit hozzátenni, hiszen akinek már volt iPhone-ja, az pontosan tudja milyen érzés úgy kilépni reggel a 100%-ra feltöltött telefonnal a lakás ajtajából, hogy az ember pontosan tudja - nagyjából délután 2 körül el fog kezdődni a para, hogy mikor merül le csontig a telcsi. Vagy pedig az autóban is tölt, természetesen az irodában is van egy kábel, hazafelé dettó és éjszakára ismét felrakja töltőre. Másnap jiscso ráz.
Ami igazán érdekes számomra, az a két autó ára közötti különbség. Nem néztem, hogy az e-Golf alapfelszereltsége vajon milyen viszonyban van a sima alap benzines árával. Elég csak annyi, hogy kb 7 000 euróval még a GTI Golfnál is drágább, pedig abban biztos van alapból egy-két fincsi dolog - mondjuk egy jó motor és váltó.
Mindezt nem is azért írom, mert le akarom szólni az e-Golfot - biztos nagyon jó autó, nagyon jól kitalálták és aki rászánja azt a nagy valag pénzt, talán még boldog is lesz vele. Mint második autóval. Mert lássuk be, ingázni jó, hétvégén lemenni nagyihoz (hacsak nem a szomszéd faluban lakik) kevésbé jó.
Nekem inkább az az érdedes, hogy ezek a kínkeservesen összefércelt, ilyen-olyan kompromisszumokkal nagyjából élhetővé varázsolt autók (igen, bocs, a Tesla Model S-t is ide sorolom) vajon mit tesznek azért, hogy az előző részben felvázolt problémát (miszerint a globális felmelegedés vagy klímaváltozás egyik előidézője az emberi tevékenységek nyomán a légkörbe jutó széndioxid vagy más üvegházhatású gázok) a belátható jövőben meg lehessen oldani. Ehhez azonban tudni kellene, hogy honnan jön a CO2 és hogy az elektromos autók mennyiben járulnak hozzá a kibocsátás csökkenéséhez.
Honnan jön az a sok CO2?
A zamerikai környezetvédelmi hivatal (igen, az, amelyiket a Trump be akarja csukni) tett közzé pár érdekes statisztikát a honlapján. Ezek közül az egyik pont erre a kérdésre keresi a választ - honnan jön az a sok CO2? Vagy a többi gáz, ami szintén hozzájárul a Föld felmelegedéséhez?
A jó hír - már ha lehet ilyesmiről beszélni ebben a kontextusbban - hogy a fosszilis CO2 kibocsátás üteme mérséklődik: 2014-ben "már" csak 0,7%-al emelkedett, 2015-ben stagnált és 2016-ban is csak kb. 0.2%-al nőtt a kibocsátás. Ez ugye azért érsékelten jó hír, mert a kibocsátás elég magas szinten stabilizálódott - konkrétan valahol 9,3 gigatonna per év körül.
Persze a fosszilis tüzelőanayagokat sok helyen használnak-égetnek, nem feltétlenül minden az autók kipufogóján át távozik. Szerencsére az EPA-nak erre is van egy statiszikája:
Vagyis a tágabb értelemben vett "közlekedési" vagy "szállítási" szektor (az ábrán Transport) felelős a globális emissziók 14%-áért. Vagyis ha az éves, globális kibocsátást 10 gigatonnának vesszük 2016-ra, akkor abból 1400 millió tonna a közlekedésé.
Mielőtt ujjongva tódulnánk a Prius-boltba, vegyük észre, hogy ugye a közúti közlekedés mellett ide tartozik ugye a vasúti, folyami, tengeri és légi közlekedés. Jó lenne látni, hogy ezek hogy viszonyulnak egymáshoz - hiszen kevés elektromos repülőről hallani és az első elektromos tengerjáró hajót is csak most kezdik tervezni a norvégok.
A következőkben már csak az USA-ra vonatkozó adatokat találtam egyszerűen és gyorsan arról, hogy a közlekedésen belül hogy alakulnal az arányok - vagyis innentől már ingoványos talajra lépek és csak nagy vonalakban tudok bármilyen következtetést levonni. De azért ne adjuk fel! Egy 2014-es becslés szerint így alakulnak a CO2 kibocsátások a közlekedésben:
(Persze van más eredmény is - itt például azt hozták ki, hogy a személyautókból ered a CO2 kibocsátás 11%-a az EU-n belül. Ettől még a globális becslés lehet jó
Persze a naív ember most azt gondolná, hogy jó, akkor esetleg próbáljunk meg az iparban vagy akár a hő- és áramtermelés területén tenni valami nagyot (21 ill. 25%), hátha az segít. És igen, vannak itt is kezdeményezések, sőt a második ábra alapján éppen az jön le, hogy Kína sokat tett azért, hogy visszafogja CO2 kibocsátását, ahogy az USA is, Európa meg éppen negatívba lépett.
A helyzet az, mármint ahogy én látom és elképzelhető, hogy valami teljesen fals képet látok - tehát a helyzet az, hogy az elektromos autók körül nagy a hype és számos fizetett és egyéb próféta harsogja előnyeiket - ennek ellenére még mindig csak a piac 1.5%-át jelentik Európában. Ezt majd megpróbálom a következő részben áttekinteni.
Mindezt nem is azért írom, mert le akarom szólni az e-Golfot - biztos nagyon jó autó, nagyon jól kitalálták és aki rászánja azt a nagy valag pénzt, talán még boldog is lesz vele. Mint második autóval. Mert lássuk be, ingázni jó, hétvégén lemenni nagyihoz (hacsak nem a szomszéd faluban lakik) kevésbé jó.
Nekem inkább az az érdedes, hogy ezek a kínkeservesen összefércelt, ilyen-olyan kompromisszumokkal nagyjából élhetővé varázsolt autók (igen, bocs, a Tesla Model S-t is ide sorolom) vajon mit tesznek azért, hogy az előző részben felvázolt problémát (miszerint a globális felmelegedés vagy klímaváltozás egyik előidézője az emberi tevékenységek nyomán a légkörbe jutó széndioxid vagy más üvegházhatású gázok) a belátható jövőben meg lehessen oldani. Ehhez azonban tudni kellene, hogy honnan jön a CO2 és hogy az elektromos autók mennyiben járulnak hozzá a kibocsátás csökkenéséhez.
Honnan jön az a sok CO2?
A zamerikai környezetvédelmi hivatal (igen, az, amelyiket a Trump be akarja csukni) tett közzé pár érdekes statisztikát a honlapján. Ezek közül az egyik pont erre a kérdésre keresi a választ - honnan jön az a sok CO2? Vagy a többi gáz, ami szintén hozzájárul a Föld felmelegedéséhez?
Forrás: EPA
Mint az ábrán is látszik, a globális üvegházhatású gázok között a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2 valóban a legjelentősebb - de "csak" a kibocsátás 65%-val.A jó hír - már ha lehet ilyesmiről beszélni ebben a kontextusbban - hogy a fosszilis CO2 kibocsátás üteme mérséklődik: 2014-ben "már" csak 0,7%-al emelkedett, 2015-ben stagnált és 2016-ban is csak kb. 0.2%-al nőtt a kibocsátás. Ez ugye azért érsékelten jó hír, mert a kibocsátás elég magas szinten stabilizálódott - konkrétan valahol 9,3 gigatonna per év körül.
 |
| Kimutatások a globális CO2 termelésről - a bal felső ábra mutatja, hogy a növekedés megállni látszik, persze innen még messze van a csökkenés. Az is látszik, hogy elsősorban Kína és a szén (vagyis a kínai széntüzelésű erőművek) felelősek az elmúlt pár évtizedben megszaladt CO2 kibocsátásért. |
Persze a fosszilis tüzelőanayagokat sok helyen használnak-égetnek, nem feltétlenül minden az autók kipufogóján át távozik. Szerencsére az EPA-nak erre is van egy statiszikája:
 |
| CO2 kibocsátás szektoronként (forrás: EPA) |
Vagyis a tágabb értelemben vett "közlekedési" vagy "szállítási" szektor (az ábrán Transport) felelős a globális emissziók 14%-áért. Vagyis ha az éves, globális kibocsátást 10 gigatonnának vesszük 2016-ra, akkor abból 1400 millió tonna a közlekedésé.
Mielőtt ujjongva tódulnánk a Prius-boltba, vegyük észre, hogy ugye a közúti közlekedés mellett ide tartozik ugye a vasúti, folyami, tengeri és légi közlekedés. Jó lenne látni, hogy ezek hogy viszonyulnak egymáshoz - hiszen kevés elektromos repülőről hallani és az első elektromos tengerjáró hajót is csak most kezdik tervezni a norvégok.
A következőkben már csak az USA-ra vonatkozó adatokat találtam egyszerűen és gyorsan arról, hogy a közlekedésen belül hogy alakulnal az arányok - vagyis innentől már ingoványos talajra lépek és csak nagy vonalakban tudok bármilyen következtetést levonni. De azért ne adjuk fel! Egy 2014-es becslés szerint így alakulnak a CO2 kibocsátások a közlekedésben:
- az autók és más könnyű járművek felelnek a kibocsátás 61%-áért
- közepes és nehéz teherautók - 23%
- repülők - 8%
- vasút - 2%
- hajózás - 2%
- minden egyéb - 4%
(Persze van más eredmény is - itt például azt hozták ki, hogy a személyautókból ered a CO2 kibocsátás 11%-a az EU-n belül. Ettől még a globális becslés lehet jó
 |
| CO2 kibocsátás szektoronként Európában (2010, forrás: http://www.caremissionstestingfacts.eu) |
Persze a naív ember most azt gondolná, hogy jó, akkor esetleg próbáljunk meg az iparban vagy akár a hő- és áramtermelés területén tenni valami nagyot (21 ill. 25%), hátha az segít. És igen, vannak itt is kezdeményezések, sőt a második ábra alapján éppen az jön le, hogy Kína sokat tett azért, hogy visszafogja CO2 kibocsátását, ahogy az USA is, Európa meg éppen negatívba lépett.
A helyzet az, mármint ahogy én látom és elképzelhető, hogy valami teljesen fals képet látok - tehát a helyzet az, hogy az elektromos autók körül nagy a hype és számos fizetett és egyéb próféta harsogja előnyeiket - ennek ellenére még mindig csak a piac 1.5%-át jelentik Európában. Ezt majd megpróbálom a következő részben áttekinteni.
No comments:
Post a Comment