Elektromos járművek - jó választás vagy parasztvakítás? 1

Nemrég kaptam egy ismerősömtől (tőle) egy cikket, amiben a Yale Environment Review szerzői azt állítják - és látják igazolni -, hogy az elektomos járművek jó választásnak bizonyulnak a környezetvédelem szempontjából. Amire sajnálatos módon nagyon pikírt választ írtam - sajnálatos, ugyanis a barátom inkább megsértődött, mint hogy komolyan vette volna az érveket.

Persze, ez az én hibám (is), ha úgy zárom a választ e-mail valakinek, aki egy Toyota Prius büszke tulajdonosa, hogy "az elektromos autók csak a gazdag fehér emberek játékszerei". Erre rögtön ad hominem támadást vélt felfedezni, pedig nem őt akartam pellengérre állítani, nem az ő arca lebegett lelki szemeim előtt, hanem azoké, akiket nap-mint-nap látok a Tesláikban nyomulni.

És ha már itt tartunk, tudtam volna értelmes választ is adni? Hogyne, csak az sokkal tovább tart. A zsigeri, csípőből jövő reakciók mindig kevesebb időt, utánajárást és kutatást igényelnek, nekem meg éppen nem volt érkezésem, se időm, se kedvem nekiállni és a netet túrni, hogy az én egyéni véleményemet alátámasztó cikkeket találjak. Ugyanis szerintem ő ezt tette, vagyik a meggyőződésének megfelelő cikkeket küldözget szét és oszt meg - mint mindenki már, belátom, nem van egyedül ezzel, mi emberek már csak ilyen gyarlók vagyunk - amiben hiszünk, azt propagáljuk, a többit meg figyelmen kívül hagyjuk.

1. Először is persze az a kérdés - mi a probléma? Van-e egyáltalán probléma, amire támogatói szerint az elektromos autó jelenti a megoldást? És ha igen, és egyetértünk abban, hogy a probléma valóban fontos, akkor érdemes megnézni, hogy tényleg a hibrid vagy teljesen elektromos járművek jelentik-e a jó megoldást, van-e alternatív megoldás vagy különféle megoldások olyan kombinációja, ami praktikus ÉS eredményes is a probléma kezelésében.

Tehát első lépés: a globális felmelegedés. Vagy klímaváltozás. Vagy csak a kínaiak trükkje, hogy csőbe húzzák az egész világot? Bár az utolsó magyarázatot nem már, mint az USA mostani elnöke terjeszti, a tudósok és szakértők nagy része mégis úgy véli, hogy 1) a globális felmelegedés valós probléma és 2) a felmelegedésért az emberiség tehető felelőssé. Méghozzá nem is akárhogy, hanem az ipari forradalom kirobbanása óta egyre nagyobb mennyiségben a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok kibocsátásán keresztül. Most bele lehetne menni mindenféle agymenésbe, hogy a háttérhatalom mennyiben mosta tisztára a tudósok agyát és a gyíkemberek hogy profitálnak az egész klímahoaxból, de inkább ne tegyük - fogadjuk el, hogy a Föld melegszik (itt-ott) és azt pedig az emberi tevékenység nyomán a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok okozzák.

De csak részben. Ez fontos dolog, ugyanis a legtöbb modell igen sok tényezőt vesz figyelembe, a napfoltoktól kezdve a bolygók együttállásán keresztül a vulkáni tevénység során felszabaduló gázokig. Ahogyan azt az amerikai Könyezetvédelmi Hivatal (EPA) is írja, három tényezőt kell figyelembe venni:

• mennyi energia érkezik a Nap felől a Földre? A Nap az, ami állandóan fűti bolygónkat, ezért a beeső napfény mennyisége az elsődleges tényező.
• a napfényből mennyit tükröz vissza a Föld felszíne? Ugye mindenkinek ismerős, hogy nyáron nem veszünk fekete pólót, különben megsülünk. Tudják ezt az arabok is, akik előszeretettel burkolóznak tetőtől-talpig fehérbe. Ugyanez van a Földdel is - a szárazföld például jobban elnyeli a napfény (és ezért gyorsabban felmelegszik), mint az Északi-sarki fehér jégpáncélja vagy éppen a felhőtakaró. Az űrbe visszavert fényt nem kell figyelembe venni (itt).
• Végül, az elnyelt sugárzás, ami hővé alakult, mennyire tud ismét kisugárzódni az űrbe (elnézést a suta megfogalmazásért...)? Vagyis akár sok energiát is elnyelhet a Föld, ha ezt utána szépen kisugározza az űrbe - ugye mindenki tapasztalta már, hogy tiszta, csillagfényes éjszakán sokkal jobban le tud hűlni a levegő, mint felhős-borús estéken. Pont ezt a kisugárzást akadályozzák meg az üvegházhatású gázok, amelyek mintegy csapdába ejtik az infravörös sugárzást és visszafordítják a felszín felé.

Tehát a globális felmelegedésnek három fő tényezője van és ezek közül csak az egyik kötődik a gázokhoz, amiben az emberek is szerepet kapnak. Hiába ugrálunk ugyanis, eddig még nem tudtuk észrevehető mértékben befolyásolni se a Nap sugárzását, sem pedig a Föld reflektivitását.

2. Nézzük most az üvegházhatású gázokat. Az EPA szerint mindig is voltak a Földnek olyan klimatikus ciklusai, amikor ezen gázok koncentrációja megnőtt (és a bolygó felmelegedett) vagy éppen lecsökkent (és lehűlt). És most ne is nézzük azokat a periódusokat, amikor a légkörben található széndioxid koncentrációja jóval magasabb volt a mainál - a jégkorszak kellős közepén! Tehát, mint mondja a fáma, nagyjából az 1750-es évektől drasztikusan megugrott az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Na de mik is ezek a gázok?

• Szén-dioxid (CO2) - erről nagyjából mindenki hallott, ő az ősellenség. A mérések szerint az ipari forradalom óta a légkör CO2 koncentrációja legalább 40%-al nőtt (ld. a fenti képet a legutolsó trendről). Valamennyi CO2-t a vulkános is kibocsátanak, de az amerikai földtani intézet becslése szerint ez elhanyagolható.
• Metán (CH4) - a széndioxidnál jóval hatásosabb metán mocsaras-lápos vidékekről, a tehenek gyomrából, valamint a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése során kerül a légkörbe és jelenleg 2.5-ször magasabb a koncentrációja, mint korábban. Viszont nem autók termelik.
• Dinitrogén-oxid (N2O) - részben emberi, részben természetes folyamatok eredményeként kerül a légkörbe, ahol 20%-al magasabb a koncentrációja, mint régen. Részben a belsőégésű motorokból származik.
• Vízgőz - sokan nem tudatosítják, de a vízgőz meglehetősen jó üvegházhatást tud generálni és ebből van a legtöbb a légkörben. Ennek a legfontosabb a hozzájárulása a globális felmelegedéshez, és ami a rossz hír: minél melegebb van, annál több víz párolog és annál több vízgőz lesz, és annál melegebb lesz...stb. Nem folytatom, de a lényeg - nem autók pöfögik ki (kivéve a hidrogénes autókat).
• Ózon - viszonylat rövig az életttartama, de az ózon is hatásos az üvegházhatás fokozásában. Ki emlékszik még arra az időkre, amikor a kevés ózon volt a baj? Na most meg a sok ózon a baj. Mint régen a vaj vs. margarin vita.
• Halogénezett szénhidrogének (szép magyar nevükön klorofluorokarbonok) - régen a hűtők és hajlakkos palackok hajtóanyagaként voltak ismertek (tudom...), de mára sikerült ezeket kiszorítani a kereskedelmi alkalmazásból. Sajnos élettartamuk sokszorosa a többi gáznak, vagyis hiába nem bocsátjuk ki, attól még a légkörben maradnak.

3. Na és ha ennyi nem lenne elég, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy ezek a gázok milyen mértékben járulnak hozzá a felmelegedéshez (ez az angolok a Global Warming Potential vagy GWP megnevezéssel illetik). Erről is születtek már tanulmányok, amelyek a CO2-t vették alapnak (vagyis GWP = 1) és ahhoz viszonyították a többit:

• a metán esetében a GWP = 28-36, 100 évre vetítve. A metán ugyanis aránylag gyorsan lebomlik, viszont jóval több hőt tud csapdába ejteni, mint a széndioxid. A GWP mérőszám ebben az esetben a rövidebb élettartam - magasabb potenciál kombinálásával jött létre.
• a N2O mérőszáma 265–298, szintén 100 évre vetítve - nem mellesleg mintegy száz év alatt bomlik le.
• az igazán nehézfiúk, a halogénezett szénhidrogének csak most jönnek. Ezek annyira hatékonyan ejtik csapdába a hőt, hogy a GWP-jük ezer vagy akár tízezerszerese is lehet a CO2-nek. Ja és nagyon sokáig nem is bomlanak le.

Összefoglaló

A globális felmelegedés egy valós jelenség, amit három faktor okoz. Ezek közül az egyik faktor: az emberi tevénység során a légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázok. Ezek a gázok nem egyformán járulnak hozzá a felmelegedéshez, vannak közöttük különbségek a CO2 csak az egyik, nem a legpotensebb, bár legnagyobb mennyiségben kibocsátott gáz.

A következő részben majd azt nézem meg, hogy honnan jönnek a CO2 kibocsátások és milyen lehetséges alternatívák vannak a kibocsátás csökkentésére.