Az esküvő utóhatása

Esküszöm, teljesen beleszerelmesedtem a brit királyi családba. Nem egy tagba, hanem úgy ahogy van, az intézménybe, amely ilyen káprázatos esküvőket tud összehozni, fenntartja a Buckingham-palotát és a Windsor-kastély (eltekintve attól a kellemetlen tűzesettől - ejnye-bejnye, ágyban dohányozni?), és még sok más. Tehát ezzennel deklarálom, hogy határozottan az alkotmányos, brit típusú monarchia híve vagyok a respublikával szemben.

Hiába, Marci, sosem tudsz meggyőzni arról, hogy az az intézmény, amely még mindig nevét adja a Household Cavalry-nak és a Prince of Wales' Own Regiment-nek, az nem valami jó dolog. A királynőnek felesküdő miniszterelnökről, köztisztviselőkről és új állampolgárokról nem is beszélve. Valahogy olyan szánalmasnak tartom a magyar köztársasági-elnökválasztás ötévente ismétlődő majomparádéját, a találhatást, a jelölgetést, a szavazást (miért nem lehet közvetlenül szavazni? féltek, hogy valaki elindul, megválasztják és lejáratja az országot? mint a Schnitt Pali?) és a szereplés. Valahogy magasztosabbnak találom, amikor a királynő olvassa fel, hogy "ebben az évben kormányom ezt meg ezt akarja csinálni".

Persze, a szavakat a szájába adják, de amit mond, az a lényeg: ÉN képviselem ezt az országot és ÉN adtam nektek megbízást arra, hogy itt kormányozgassatok.

Na, száz szónak is egy a vége, nem lévén a politikatudományok doktora és jeles publicista, új keletű vonzalmamat a magam módján fogom kifejezni, mégpedig úgy, hogy szárnyam alá veszem a magyar wikin lévő (és hiányzó), a királyi családról szóló cikkeket. Elsőnek mindjárt a család legfrisseb tagja, Kate Middleton, azaz Vilmos herceg felesége jött. A cikket nem én kezdtem, de elég jelentősen feljavítottam, illetve átneveztem, mivel az esküvő napján (amit félig az interneten lógva, félig a szomszédos TV boltban néztem, amikor lefagyott a youtube) Vilmos megkapta a Cambridge hercege címet, és Kate automatikusan, a kissé átláthatatlan, de nem kevéssé következetlen wikipédiás átírási szabályok miatt "Katalin cambridge-i hercegné" lett.

Lehetett volna Kate, Cambridge hercegnéje. Katalin, Cambridge hercegnéje. Nem lett. Mindenesetre éljen soká az ifjú pár!

Ui: Brüsszelből már csak egy kerület maradt, nemsokára arra is sor kerül, türelem. Aki mindenképpen tudni akar mindent "Berchem-Sainte-Agathe"-ről, írjon nekem.

Henrik brit királyi herceg

Avagy közkeletű nevén Prince Harry, a királyi család üdvöskéje, benjáminja, szmöréje, vöröskéje, fenegyereke, stb. Szerintem egy tahó bunkó, amellett, hogy valószínűleg jó katona. Jelesebb húzásai: náci egyenruha egy jelmezbálban (amelynek témája "Gyarmatosítók és bennszülöttek" volt), verekedés paparazikkal (na ezt speciel nem tudom neki felróni), "mi kis pakink" egy pakisztáni tisztról, "rongyfejű" egy másikról, poénkodás Vilmos bátyja esküvőjén.

Egyszóval nem tudom, mi lesz ezzel a fiatalemberrel, de most már legalább van róla cikk a wikin és lehet frissíteni a legújabb pletyikkel (milyen kár, hogy pont EZZEL nem lehet frissíteni...nem tökéletes ez a világ sem!).

Utolsó előtti!

Az utolsó előtti brüsszeli került, Molenbeek (nevét a "Malompatak"-ról kapta). Igazából nem nagy szám, bár itt működött a Tour & Taxis postakocsiállomás, ami ma divatos venue Brüsszelben. Még csapatépítésre is ki lehet bérelni.

Ui: Vilmos és Kate esküvője kicsit bekavart, uhogy egy ideig ez lesz az utolsó brüsszeli cikk. Többit ld fentebb.

Auderghem

Auderghem vagy Oudergem (a vicc az, régi belga szokás szerint, ahogy a mai francia névhasználat megőrizte a régies holland helyesírást) az egyik legszebb brüsszeli városrész. Ezt már akkor is tudtuk, amikor még Belgiumban laktunk és pl. a szülészetre menet mindig erre jöttünk (többek között).

De csak most, ahogy írtam a cikket és kerestem a képeket, döbbentem rá, hogy milyen szép, hangulatos látnivalók vannak itt: Rouge-Cloitre, a Szent Anna-kápolna, Château des Trois Fontanes, a Val Duchesse perjelség (amit Adéla burgund hercegnő, III. Henrik herceg özvegye alapított), a Boulevard de Souverain és még sorolhatnám. A Château de La Solitude egy özvegy grófné háza volt, aki férje halála után ide vonult vissza magányoskodni. Halála után csak egy teljes gyerekotthon fért be ide.

És még valami: a Val Duchesse perjelség kastélyában folytak a Közös Piaci és Euratom Kormányközi Konferencia1956-os, amelyek 1957-ben a római szerződések aláírásához és az Európai Közösségek megalakulásához vezettek. A konferenciát minden idők kedvenc belga miniszterelnöke, az örök aduász, Paul-Henrik Spaak vezette.

Saint Gilles

Saint Gilles vagy Sint Gillis Brüsszel egyik kevésbé ismert része, pedig szép házak, gyönyőrű polgármesteri hivatal és hangulatos, neogótikus börtön található itt. Minden évben ráadásul itt tartják a brüsszeli portugál közösség éves fiesztáját. Victor Horta kuzinom lakott és alkotott itt.

Ganshoren

A lényegében libalegelőnek fordítható Ganshoren kerület az egyik lepukkadtabb brüsszeli rész. A városháza úgy néz ki, mintha családi ház lenne. A kerület nevezetessége, hogy majdnem itt található a Koekelbegi Bazilika - de mégsem, mert hivatalosan a szomszédos Koekelbergben van. A kerület határa csak a bazilika kertjét érinti.

Tough luck.

Ui: itt legalább átutazóban voltunk, mert az Avenue Charles Quint vezet ki a genti autópályára, és a tengerpart felé. Jó volt magunk mögött hagyni ezt a részt...

Forest

Forest vagy Voorst az egyik parkosabb, zöldebb kerület Brüsszelben. Persze, a Foret de Soignies-ről kapta nevét. És itt van a legnagyobb brüsszeli koncertterem, ahova az ászok jönnek. Ha jól emlékszem, négy év alatt még talán átutazóban sem voltunk itt (szégyen és gyalázat, én meg irulok-pirulok...).

De talán most ezzel jóvátettem a mulasztásom...

Jette

Jette (azon ritka belga nevek egyike, ahol a francia és a flamand változat megegyezik) Brüsszel északnyugati részén, Molenbeek szomszédságában található (az is jön). Igazából nem nagyon híres.

Népszámlálás

Megint csak geekeknek: a wikin egy település népességének megadása nem csak úgy megy, hogy beírod a számot, oszt jó' van. Hanem ki kell tölteni egy külön sablont, amely az allapjain őrzi az egyes városok népességi adatait, az évszámot és a forrást. Ez csak egy aggregált adat, amit aztán megint az adott település lapján kell lebontani férfiak-nők, életkoreloszlás, stb. alapján.

Példa: itt van például Evere népességi lapja.

Ahonnan meg az adatokat szedem: a belga statisztikai hivatal népességi kiadványa: "Population par arrondissement, au 1er janvier - Hommes et Femmes. Statbel (statbel.fgov.be)."

Saint-Josse-ten-Noode

Vagy flamandul Sint-Joost-ten-Noode. Mindegy, a lényegen alig változtat, az egyik legkisebb, legszegényebb, legzsúfoltabb brüsszeli kerület.Állítólag egy időben pénzzavarba került az önkormányzat (ez ismerős) és egy rakás földterületet el kellett adni a szomszédos Brüsszel kerületnek, ahol éppen egy jófajta kis property bubble volt kialakulóban.

Állítólag a Schuman körforgalom és a Place Luxembourg is ide tartozott, ami pedig jóóóóval odébb van. Szóval nagy lehetett a pénzügyi zűr.

A címben szereplő Saint Josse tulajdonképpen Szent Jodok, egy bretagne-i szent. tiszetelete valamely ok miatt egészen elterjedt Észak-Európában. Az egyik kolléganőm fiát Jodok-nak hívják.

Schaerbeek

Schaerbeek vagy Schaarbeek (az előbbi a francia, az utóbbi a flamand, ha nem lenne nyilvánvaló - és nem mellesleg a francia változat a régies holland helyesírást őrizte meg) a tisztviselőgettó :D vagyis elég népszerű hely az EU-sok között.

Mi is néztünk itt házat, de a tulajdonosok meg vannak győződve arról, hogy 1) minden EU-snak tele a zsebe pénzzel 2) gombni esze sincs, mert ebből jó sokat a kiadó házára akar költeni bérleti díj címén. De mi ravaszul átláttunk a szitán.

Itt van még a Brussels Noord pálya udvar (jobb elkerülni), a Josaphat park (szép), a Reyers-torony vagy RTBF-torony, illetve az egykori lőtér, majd koncentrációs tábor és kivégzőhely területén létesített temető (Enclos des fusillés), ahol egykor a németek kivégezték Edith Cavellt.

Evere

Evere (franciául ÉS hollandul is ugyanaz) Brüszel északnyugati részén. Van itt egy hangulatos kertváros, I. világháborús német katonai temető, a waterloo-i csatában elesett angolok síremléket, malommúzeum, valamint a régi brüsszeli temető.

A nagy durranás viszont a NATO központi épülete (ami csak egy icipicit csúszik át egy másik részre, de ne feszegessük...)

Elhanyagolt Brüsszel

Rá kellett jönnöm, hogy senki nem ír csak úgy belga cikkeket a wikipédiára, ha nem állok korbáccsal a hátuk mögött. Magad uram, ha szolgád nincsen jeligére akkor most elkezdtem rendbe szedni Brüsszelt, mert alig egy-két kerületről árválkodik egy cikk. Az első áldozat mindjárt Ixelles, vagy Elsene, gyönyörű rész a Bois de Cambre parkkal, egy volt apátsággal, szép házakkal és az Avenue Louise-al, amely elég otromba módon kettévágja a kerületet, mivel hivatalosan Brüsszel városrészhez tartozik :)

Jó mi? Ennek magyarázata, hogy az ixellesiek elég sokáig nem akarták, hogy egy bazi nagy sugárutat építsenek a kerületen keresztül. A belvárosi polgárok viszont elegánsan akartak kicaplatni a Bois de la Cambre parkba és végül II. Lipót király hathatós segítségével egyszerűen kisajátították a szükséges területet. Nem túl elegáns, de nagyon belga megoldás.

Emile Claus

Egy halom képet beraktam galériába a kedves belga festőm, Emile Claus cikkébe.

Luminizmus

Fernand Verhaegen kapcsán merült fel a luminizmus, mint művészeti irányzat: Észak-Amerikából indult, ahol igyekeztek a légköri fényhatásokat minél jobban, élethűbben visszaadni. Nem volt ritka, hogy a vászon felét a csodálatos színekben pompázó, vagy éppen a vízen tükröződő égbolt adta ki.

Joseph André

Sil egy másik cikke: Joseph André katolikus pap, jezsuitának tanult, de kiugrott, a II. világháború alatt zsidó gyermekeket mentett és megkapta a Világ igaza kitüntetést. Nagyon-nagyon röviden ennyi egy nagyon tiszteletreméltó emberről.

Árva gyermekek gyámolítója lettem

Sil rámbízta Fernand Verhaegent, egy belga festőt. Kedves szokása, hogy összegányol valami cikket, belelapátol valami szöveget, tessék-lássék megformázza (hogy ne töröljék azonnal), majd elküldi nekem, hogy csináljak vele valamit. Én meg csinálok, mert hálás vagyok neki, hogy legalább egy cikket beírt, de azért néha szeretném, ha egyeztetne velem. Nem Fernand volt most a prioritás.

BTW a mi Fernandunk a vallon folklór nagy ismerője és festője volt, saját stílus fejlesztett ki, hogy vissza tudja adni a karneváli forgatagot.

István Henrik

Henrik, aki István néven lett Blois grófja, 1089-től uralkodott. Részt vett az első keresztes hadjáraton, lelkes leveleket írt haza feleségének (amelyek fennmaradtak), de Antiókhia ostroma alól hazafutott. Otthon felesége, Alice, Hódító Vilmos herceg lánya, állítólag annyira megorrolt rá gyávasága miatt (ilyen apóssa, magas lehetett a léc), hogy nem engedte haza.

Mindenesetre István hamarosan visszament a Szentföldre, 1102. húsvétra elérték Jeruzsálemet és I. Balduin heruzsálemi király segítségére siettek, amikor délről a mamelukok betörtek. A 2. ramlehi csatában esett el.

Egyik fia, Bois-i István, később angol király lett.

III. Theobald, Blois grófja

III. Theobald volt II. Odó gróf második gyermeke, anyja Auvergne-i Ermengarde, aki bátyja, István halála után kapta csak meg a grófi címet. Jó szerencséjét áldva nyugton is maradhatott volna, de 1044-ben Theobald összeesküvést szőtt a király ellen, ám akkoriban ez nem jelentette karrierje végét: a nouy-i csata során vereséget szenvedett és foglyul ejtették, de hamarosan visszanyerte befolyását a királyi udvarban, palotagróffá nevezték ki.

1066-ban egy szomszédja, Odó gróf elment, hogy részt vegyen Hódító Vilmos normandiai herceg kalandos vállalkozásában, a távoli és ködös Albion (mint tudjuk sikeres) meghódításában. Theobald maradt otthon és elérte, hogy Odó helyett kinevezzék Troyes és Meaux grófjává. Ravasz, hm?

II. Odó, Blois grófja

II. Odó gróf I. Odó gróf és Burgundi Berta fia volt. Abban a korban, nem sokkal az első ezredforduló után, amikor az emberi élet igen keveset ért és mindenki mindenkivel harcolt, Odó ki tudott emelkedni harciasságával és agresszivitásával. Szinte egész életét a szomszédok elleni hadjáratok töltötték ki, amikor éppen nem az itáliai királyságért vagy éppen (anyja révén) a burgundi királyi címért indult hadba.

Első felesége, Normandiai Matilda halála után vitába keveredett sógorával, II. Richárd normandiai herceggel, mert nem akarta visszaadni felesége hozományát. II. Róbert francia király végül neki adott igazat.

Ezután Touraine-t akarta elfoglalni, de sikertelenül, majd az Anjou grófokkal akadt nézeteltérése. Valamikor 1021 és 1023 között utód nélkül meghalt a troyes-i gróf, I. István. A grófságot II. Róbert király (nem mellékesen Berta második férje, vagyis Odó mostohaapja) Odónak adta, aki elkezdett még a reims-i érsekkel is hadakozni. Utóbbi bepanaszolta a királynál, aki beidézte Odót, mire az udvariasan tudatta a királlyal, hogy ha sokat ugrál, akkor fellázítja ellene a francia nemességet. Mit tehet ilyenkor egy király? Meghagyta Odónak Troyes-t (gyönyörű kisváros egyébként).

Kb. 1030-ban felajánlották neki az itáliai trónt a helyi nemesek, de végül II. Róbert tanácsára bölcsen visszavonták a felajánlást. 1032-ben Odó a burgundi királyi cím megszerzéséért indult hadba, és csak II. Konrád német-római császár (maga is burgund trónkövetelő) és I. Henrik francia király együttes hadai tudták arra kényszeríteni, hogy feladja tervét.1034-ben egy Lotaringia ellen indított hadjáratban, a Commercy közelében vívott csata során esett el.