Tuesday 23 April 2013

Első lépések...

Ma este, mivel annyira rengetege időm volt és még csak alig sötétedett :) arra gondoltam, megteszem az első lépést a Vaslédi helyreállítása felé vezető úton. Gondoltam, ha ez megvan, akkor már könnyebben gurul a szekér. Úgyhogy ki is néztem magamnak a külső visszapillantó tükröket, amiket kicsit nehézkes állítani.

A nagy lökést egy youtube-os video adta, amiben Ken szépen előadta, hogy milyen könnyen-gyorsan megy a művelet a W126-osán.



A tükör le is ugrott szépen, a csavarok kicsit be voltak ragadva, a rozsda is megindult rajtuk, de itt (még) nem volt baj.
Íme a bal visszapillantó szétkapva, a konyhapulton.

Igen, de kb. eddig jutottam, és elakadtam. Ugyanis a tükörállító mechanizmus nem ugyanolyan a W123-ban, mint a W126-ban. Miért is lenne, hiszen csak pár év választja el őket egymástól :) Tehát az a kis pöcök középen, meg a fém ház, nem akar elválni a tükör külső házától. Kis feszegetés után befújtam spray-vel az egészet, majd reggelre jó lesz. Ja és kértem telefonos segítséget :D a w123club.hu-ról.


Itt megakadtam...

A tükör házát belülről egy krómozott műanyag takarja, amire szivacsot ragasztottak alig 31 éve a gyárban. Hát mára az a szivacs eléggé elmállott, ld. lent. Ujjal benyomva nem ugrik vissza, teljesen elvesztette mára a rugalmasságát és az alaktartó képességét. Szóval pótcselekvésként levakartam a maradék szivacsot és a krómos darabot elmostam kis vízben.

Elszállt az idő vasfoga a szivacs felett is
Végülis a foglalkozás elérte a célját, volt egy kis esti hobbizás, aztán alkalomadtán majd folytatom a tükrözést. Remélem addig nem esik az eső, mert a tükör helyén azért maradt egy lyuk.

Monday 22 April 2013

Oldtimerek lettünk :)

Ma megtettük az első lépést a belga fehér-alapon-piros rendszám felé vezető rögös úton - megvolt a műszaki vizsga.

Ehhez tudni kell, hogy itt Belgába tisztességes eladó tisztességesen elviszi az eladósorba került autóját a műszaki állomásra és ott bemondja, hogy "controle technique occasion", magyarul használt autó kontrollt kér. Ekkor a normál műszakin felül leírják az autó külső-belső állapotját is, hogy az érdeklődők ne zsákbamacsit kapjanak.

A Vaslédi első oldtimer műszakija. Remélem hamarosan lesz igazi is...

Mondom, rendes eladó. Az én arab nepperem Alwan odáig jutott, hogy beböffentette: Ilyennel ő nem szarakodik, ha kell vigyem így ahogy van, ha nem, majd a négerek behajózzák Afrikába. Kedves ember ő amúgy...

Tehát nem volt se műszaki, se rendszám. Itt ugyanis személyhez kötött a rendszám, ha valaki elad egy autót, akkor szimplán leveszi róla a sajátját, rárakja a másikra és bejelenti a cserét. A vevő meg a fent említett műszakival meg a forgalmival elballag szépen, megköti a kötelezőt és kér egy új rendszámot. ami 1-2 nap alatt megjön, visszaballag az eladóhoz, új renccám felugrik és hoppá, lehet hasítani.

A forgalmi kérő lap ("demande d'immatriculation" vagyis rózsaszín nyomtatvány)

A hozzám hasonló embereknek, akik rendszám és minden egyéb kellék nélkül vesznek autót, a következő lehetőség van: szerez (értsd: bérel) egy ún. garázsrendszámot, ami Z-vel kezdődik, ezért foklorisztikusan a neve "plaque Z" vagy "plaque garage" (mert általában azok adják). A Vaslédit is beadtam a szomszéd garázsba, hogy ugyan legyenek már szívesek elfárasztani a műszakira és vissza ne merjenek jönni a rózsaszín papír nélkül. Ez volt múlt szerda (04.17) este, amikor leadtam. Mondják mehetek csüt. este, de ha valami gebasz van majd csörögnek.

Hát persze, hogy volt és hát persze, hogy nem csörögtek (állítólag rossz számot írtak fel). A garázsban ugyanis körbenézték a kocsit és láttak rajta 1-2 rozsdafoltot :) és mondták, hogy ez bizony bukta. Mentem csüt este, fogadnak a jó hírrel, mit lehet tenni, komám? Hát például el lehet vinni normál műszakira, magyarázta az ember, hogy megvágják, de az jó, mert adnak is egy hibalistát, aztán tudom, mit kell csinálni. :) fasza és a műszaki díját ki fizeti? Én. Opció nr. 2: elmegyünk oldtimervizsgára, átmegy, O plaque és irány Hawaii.


Íme egy "ősrégi" forgalmi 82-ből, a garázsban is nézték, hogy mi a szösz (a fiatalság már nem nagyon lát ilyet).
A színe alapján hívják a mai napig "carte gris"-nek Belgiumban ezt a pappert.

De hogy ő ezt nem javasolja, mert oldtimerrel nem lehet melóba járni és amúgy is csak minden február 30-án lehet kihozni a garázsből, stb. Ez annyiban áll, hogy a törvény betűje szerint az oldtimerrel csak:

  • rendezvényen
  • a rendezvényre való felkészülés során, a lakhely 25 km-es körzetében, a napfelkeltétől a napnyugtáig tartó időszakban
  • a rendezvényre való vonulás illetve visszatérés során
lehet részt venni a forgalomban. Na mármost kinyomtatom a belga veteránszövetség évi programfüzetét, bedugom a szélvédő mögé és kérdés esetén közlöm, hogy márpedig most próbálom ki az újonnan beállított karburettort(*).

De hogy izé mégis, eljön az egyik haverja, megnézi a lukat, ad rá ajánlatot. Na jó mondom, legyen, emelejék fel, nézzenek alá, lepjenek meg.

Az eredeti típusbizonyítvány 82-ből.
Másnap du (már pénteknél járunk, amikor már a rendszám birtokában akartam készülni a 2013-as lambic túrára) megyek update-re, de nem a Norbihoz. Namizu? Hát megnézték, két luk, 4-500 ajró. Aha, mondom, akkor talán inkább mégis csináljunk belőle oldtimert. De hogy izé, legyen mégis normál. Hát, tudja mit, inkább szeretném nem tudni, hogy mi a tételes hibalista most és kapni egy O-s rendszámot, minthogy tréleren kelljen vonszolni lakatoshoz, ideoda a kocsit, hogy megcsinálják a műszakira. Ennyire mazo még én se akarok lenni.

A játék vége az volt, hogy ma, ápr. 22-én kézhez kaptam a gyerek (nagyi?) bizonyítványát, miszerint csont nélkül vitte az oltimer-vizsgát és ennek alapján rendszámot kérhetek. Juhéjj!!

A dolog titka, hogy a magyar oldtimervizsgától eltérően, ahol megkövetelik az eredeti műszaki állapotot, a belgák lájtosan kezelik ezeket a kocsikat. A fő feltételek:

  • a wagen már látott 25 telet
  • az alvázszám nagyjából egyezik a paperon lévővel
  • a wagen saját lábán érkezett, világít és még talán fék is van rajta
  • egyéb feltételek pediglen nincsenek :D
A rendszámot sajnos csak akkor tudom megkérni, ha 1) megvan a helyi személyim 2) átköltöztünk, ugyanis oda postázzák majd a rendszámot. Uhogy update kb. 2 hét múlva. Addig puceva, vakszolás, gyönyörködés, szakirodalom-felkutatás és -rendelés...

(*) A 230E Merci injektoros...


Wednesday 17 April 2013

Vaslédi Sterrebeekbe települ 3.

Most következzék itt pár kép a kocsiról, abban az állapotban, ahogy hozzám került...
Innen azért elég jól néz ki...


A kerék mögött alig látható kis rozsdapötty :)


Az előző tulaj nyomta meg nem én...



A kipufogó utolsó szekció cserélve...rohadhatott...

Egy pöttöm részen nyomja fel a rozsda a hátsó lökhárító gumiját

Vagy az öreg, vagy a nepper nem nagyon tudott parkolni...

Itt meg gondolom 30 év kulcscsomói verték le a vakolatot

Meg az ilyen-olyan ajtókra való rányitogatások

A képen: repedező gumikéderek. És még: a tulaj bermudában :) állapotfelmérés ÉS selfizés egyben...

Rozsdacsipák az ajtókereten

Valami nem stimmel a lakkal...


A fentebb említett rozsdapötty. Lesz ez még nagyobb is...

Itt is rohad egy picurkát, de hagyján.

Egy aránylag jól kinéző olajteknő és alsórész

A szoknya jobb oldalán is betegeskedik egy kicsit, de jobban zavar, hogy telefújták a bitumenes alvázvédővel...

Ez a díszléc inkább világgá menne...

Birodalmi csillag a helyén...

Szinte hihetetlen, de csak 156k km van benne. És valszeg igaz, mert felhívtam a mecheleni merci szervíz és ők is ennyiről tudtak.

Hát igen...legalizáltuk a csajt.

Tuesday 16 April 2013

W123 - avagy a Vaslédi Sterrebeekbe települ 2.

Naszóval, hogy is lett nekem Mercim? Nem rövid, szóval dőljetek hátra nyugodtan...

Az egész úgy kezdődött, hogy 2008-ban vettünk egy Polcit. Nem is, inkább úgy, hogy amíg egy belga cégnél dolgoztam, járt nekem a céges kocsi. Először volt egy levetett Opel Vectra GLS-em (az nagy királyság volt, igaz hogy az elektromos cuccot 3-4 évesen kezdtek beszarni), majd 2009-ben kaptam egy akkor vadiúj Passat kombit. Minden nagyon fasza volt, de megszületett a kislányom és úgy láttuk, hogy kell nekünk egy második autó.

Beus és RFQ-022


Az Opel volt egyébként egy első "nagy kocsink", úgy értve, hogy előtte csak egy Twingo-nk volt, az előtt meg semmi. Szóval bírtuk nagyon, 2l dízellel ment mint állat, és csak kétszer volt baj vele (porlasztócsúcs). Ja és benne hoztuk haza a lányomat a kórházból 2008-ban, illetve az esküvőnkön is ez volt a menyasszonyi kocsi (hol voltam akkor még a Mercitől...)

Passát öcsihez már nem ragaszkodtunk annyira, egyrészt nem is volt annyira felszerelve (az előzőt egy managernek rendelték), másodszor meg gyorsan le is adtuk - röviddel azután, hogy megkaptam, kiderült, hogy hamarosan fel fogják mondani a szerződésem (azaz kirúgnak...). Még szerencse, hogy egy költözést kibírt alattunk, miután mindent átcuccoltam benne, rákövetkező héten kellett visszaadni. És saját pénzből vettem rá téli gumikat!!!

Julissal és Paszkállal

Szóval, amikor felmerült a gondolat, hogy vegyünk egy 2. autót, nem is akartunk nagyot (pedig a kifutó Vectrákat őrület kedvezményekkel nyomatták), inkább rámentünk a kicsikre és a rosszul informáltak magabiztosságával kikötöttünk a Polo mellett. Háromhengeres dízelmotorral. Aztán amikor a Passatot visszavették, akkor már késő volt a fejünket a falba verni, sőt néha annak is örültünk, hogy azt ki tudjuk fizetni (hitelre ment, persze...). Ennek ellenére jó szolgálatot tett, mentünk vele kirándulni, sőt 2009 karácsonyára azzal mentünk haza Magyarországra.

Pocika, a hűséges kiskutya. Amikor kellett, ugrott

Nem mondom, hogy ugráltunk benne, de elfértünk gyerekestűl, cuccostúl, ajándékostúl.

A helyzet csak 2010-ben változott, amikor is kiderítettük, hogy kell nekünk egy nagy, egy szép, egy jó, egy új autó. Nem akármilyen, hanem egy Ford Smax. Hát igen...fehér színe alapján csak Bálnának akartam hívni, de végül maradtunk a semleges Fehér név mellett. Jó nagy volt, az biztos. És új, és benzines (az új turbós, takarékos, alublokkos) és automata váltós, volt ám élvezkedés.

Kislányom a veszélyes fehér szörnyeteggel, amikor átvettük

Szóval a terv az volt, hogy a fehérrel járok én, Bea a Polcival, minden heppi. Csak igenám, kiderült, hogy a Polciban a sok kuplungolás miatt Bea lába nagyon fáj, ezért cseréltünk. Ok, most ne menjünk bele abba, mennyire fájt az egómnak, hogy a "kicsi" kocsival kellett égnem az iskola előtt, ahol a többi apuka BMW 5, Audi A6, ilyen Porsche, olyan Land Roverben jött (nagyon fájt...és valahogy azokat se nagyon vettem észre, akik Golffal vagy Skodával jöttek...). Arról nem is beszélve, hogy nekem kicsit már szűk is a Polci, meg hangos (3 dízeles henger, nincs mit csinálni) és zörög is (a hátsó futómű kicsit már hangoska).

Ezért hát 2013 januárban kimentem a brüsszeli autókiállításra és úgy találtam, hogy nekem kell egy új Golf VII. :D

Után el is mentünk a családdal a szalonba, megnéztük, beleültünk, nagyon csinoska, szuper illatos, minden szép és jó. Vgyünk ilyet!

A család a VII-es Golf kabrió fedélzetén

Igenám, de elmentem megnézni az árakat. Hát...khm... Pedig nem is akartam sokat, csak egy benzines kétliterest a DSG-vel. És a Polci beszámítása után maradt volna annyi hitel, hogy havi 300 euró lett volna a törlesztés. A Fehérrel együtt már havi 700 felett lett volna az autótörlesztés, plusz adó, plusz biztosítás...na és itt lőtte le Bea a projektet, amivel teljesen egyetértettem. Kösz, nem kell még egy új autó, vagyis most biztos nem, úgyhogy nézzünk körül a használtpiacon.

De miért éppen Alaszka? Vagyis miért éppen egy kivénhedt Merci? Folyt. kövben elárulom...








Sunday 14 April 2013

W123 - avagy a Vaslédi Sterrebeekbe települ 1.

Múlt hétfőn (ápr. 8.) jött a hír, hogy Margaret Thatcher, volt brit miniszterelnök-asszony, 87 éves korában meghalt. Viszont egy gyors reinkarnálódás után Belgiumba költözött :)

Mert múlt szerdán (2013. ápr. 10.) nagy fába vágtam a fejszémet - vettem egy veterán korú Mercedest! Ezt:

Hehe, már benne vigyorgok szerda este...

A kocsit még akkor láttam meg az fr.autoscout24.be hirdetési oldalon, amikor húsvéti szüneten voltunk Franciaországban, a Trois Forets domain-ben. Már január óta nézegettem a keresési oldalakat, először 190-es Mercit kerestem (W201), aztán bővítettem a W124-es felé, aztán annyit olvastam a Csikós Zsolt totalcar-os cikkeit, hogy elkezdtem a W123-akat is nézegetni és egyszer csak szembejött velem Ő:

Még rajta az első sorozatos belga renccám

"Ő" egy 1982-es Mercedes-Benz 230E, gyári kóddal W123 223. '82 július elsején adták át az első gazdájának, egy Alfons Willems nevű belga úriembernek (mecheleni lakos!). Aki egészen 2013-ig és 156ezer km-ig megtartotta, amikor is valamilyen oknál fogva leadta a mechelen Mercedes márkaszerviznek, akik rövid úton lepasszolták egy nivelles-i neppernek, aki meghirdette 2350 ajróért. Nem akarok találgatni, hogy ő mennyit fizetett érte, de gondolom, nem sokat...

Ez volt a hirdetés, amire ugrottam


Aztán jöttem a képbe én, a kezdő veterános, enyhe Torschlusspanik-os eurokrata :) aki egyből lecsapott az autóra. Mert ugye, első tulaj, aránylag kevés km., a hirdetésben szereplő képek alapján megkímélt belső, aránylag jó külső, nyomott csomitartófedél, napfénytető! Azt majd egy másik posztban leírom, mért pont ezt kerestem...

Aha, itt tolatott bele valamibe az öreg

Ja, az idős valszeg nekitolatott valaminek, elege lett az egészből és akart egy Mercit tolatóradarral.





Pénteken jöttünk meg a "nyaralásból" (reggelente még fagyott, később se volt valami gatyarohasztó), szombaton már mentem megnézni a kocsit Brüsszeltől délre kb. 38 km-re (Rue de Progrés 1, Nivelles). A hely: tipikus városszéli iparnegyed, nagy autókereskedések a főút mentén, kisebb telephelyek attól távolabb. Ez távolabb volt, egy lepukkant lakókocsiból ugrasztottam ki az Alwane névre hallgató főszert. Beugrasztotta a kocsit és hagyta, hadd nézelődjek, én meg körbenéztem, alákukkantottam, egy-két turpisságot megláttam, másokat nem, belseje tetszett, utána mentünk két kört a telephelyen (nem volt rendszám rajta és csudálatos módon Aliéknak éppen nem volt garázsrendszám kéznél...). Szépen ment, szépen szólt, de ennyi km-el ez nem is csoda.

Eredeti km., a mecheleni Mercedes szerviznél csekkoltam


Ott és akkor majdnem meg akarták vetetni velem, de láttam egy másik W123-at (szintén 230, de karbis) a közeli Braine l'Alleud-ben (kiejtése: brenlalöd), amit még meg akartam nézni. Át oda, tulaj fel, Meki szenyó után tali, garázs felfeszít, kocsi bebikáz, tényleg szép, benézek, beülök, fasza, de 3450-et kérnek érte. Aztán megyek be a kútra (a tulaj egy kutas) és látom, hogy az arab haverjával (a tulaj is arab) nagyban töltenek ki egy adásvételi szerződést. Kocsi adatai, eladó stb., közben én kérdezgetem. Kiderült, hogy a kocsi német import, még nincs elvámolva. Műszaki sincs, de amúgy minden "nikkel" (arabok kedvenc szava). Ja és akkor kérik az én adataimat a szerződésre :) és tök jó, de még csak ideges se lettem, mondom én nem fogom most megvenni a verdát, mert 1) kp sincs nálam ennyi 2) tetszik, de karbis 3) amúgy is mit képzelnek? (ezt nem mondtam hangosan, mert ketten voltak :)

A braine l'alleud-i konkurrencia - esélye se volt a német eredet és a karbi miatt

Úhogy szépen elhúztam haza a családhoz és elkezdtem magam rágni, hogy vajon megvegyem-e egyeskét (mármint az első kocsit, amit láttam).

folyt. köv.