Tuesday 16 April 2013

W123 - avagy a Vaslédi Sterrebeekbe települ 2.

Naszóval, hogy is lett nekem Mercim? Nem rövid, szóval dőljetek hátra nyugodtan...

Az egész úgy kezdődött, hogy 2008-ban vettünk egy Polcit. Nem is, inkább úgy, hogy amíg egy belga cégnél dolgoztam, járt nekem a céges kocsi. Először volt egy levetett Opel Vectra GLS-em (az nagy királyság volt, igaz hogy az elektromos cuccot 3-4 évesen kezdtek beszarni), majd 2009-ben kaptam egy akkor vadiúj Passat kombit. Minden nagyon fasza volt, de megszületett a kislányom és úgy láttuk, hogy kell nekünk egy második autó.

Beus és RFQ-022


Az Opel volt egyébként egy első "nagy kocsink", úgy értve, hogy előtte csak egy Twingo-nk volt, az előtt meg semmi. Szóval bírtuk nagyon, 2l dízellel ment mint állat, és csak kétszer volt baj vele (porlasztócsúcs). Ja és benne hoztuk haza a lányomat a kórházból 2008-ban, illetve az esküvőnkön is ez volt a menyasszonyi kocsi (hol voltam akkor még a Mercitől...)

Passát öcsihez már nem ragaszkodtunk annyira, egyrészt nem is volt annyira felszerelve (az előzőt egy managernek rendelték), másodszor meg gyorsan le is adtuk - röviddel azután, hogy megkaptam, kiderült, hogy hamarosan fel fogják mondani a szerződésem (azaz kirúgnak...). Még szerencse, hogy egy költözést kibírt alattunk, miután mindent átcuccoltam benne, rákövetkező héten kellett visszaadni. És saját pénzből vettem rá téli gumikat!!!

Julissal és Paszkállal

Szóval, amikor felmerült a gondolat, hogy vegyünk egy 2. autót, nem is akartunk nagyot (pedig a kifutó Vectrákat őrület kedvezményekkel nyomatták), inkább rámentünk a kicsikre és a rosszul informáltak magabiztosságával kikötöttünk a Polo mellett. Háromhengeres dízelmotorral. Aztán amikor a Passatot visszavették, akkor már késő volt a fejünket a falba verni, sőt néha annak is örültünk, hogy azt ki tudjuk fizetni (hitelre ment, persze...). Ennek ellenére jó szolgálatot tett, mentünk vele kirándulni, sőt 2009 karácsonyára azzal mentünk haza Magyarországra.

Pocika, a hűséges kiskutya. Amikor kellett, ugrott

Nem mondom, hogy ugráltunk benne, de elfértünk gyerekestűl, cuccostúl, ajándékostúl.

A helyzet csak 2010-ben változott, amikor is kiderítettük, hogy kell nekünk egy nagy, egy szép, egy jó, egy új autó. Nem akármilyen, hanem egy Ford Smax. Hát igen...fehér színe alapján csak Bálnának akartam hívni, de végül maradtunk a semleges Fehér név mellett. Jó nagy volt, az biztos. És új, és benzines (az új turbós, takarékos, alublokkos) és automata váltós, volt ám élvezkedés.

Kislányom a veszélyes fehér szörnyeteggel, amikor átvettük

Szóval a terv az volt, hogy a fehérrel járok én, Bea a Polcival, minden heppi. Csak igenám, kiderült, hogy a Polciban a sok kuplungolás miatt Bea lába nagyon fáj, ezért cseréltünk. Ok, most ne menjünk bele abba, mennyire fájt az egómnak, hogy a "kicsi" kocsival kellett égnem az iskola előtt, ahol a többi apuka BMW 5, Audi A6, ilyen Porsche, olyan Land Roverben jött (nagyon fájt...és valahogy azokat se nagyon vettem észre, akik Golffal vagy Skodával jöttek...). Arról nem is beszélve, hogy nekem kicsit már szűk is a Polci, meg hangos (3 dízeles henger, nincs mit csinálni) és zörög is (a hátsó futómű kicsit már hangoska).

Ezért hát 2013 januárban kimentem a brüsszeli autókiállításra és úgy találtam, hogy nekem kell egy új Golf VII. :D

Után el is mentünk a családdal a szalonba, megnéztük, beleültünk, nagyon csinoska, szuper illatos, minden szép és jó. Vgyünk ilyet!

A család a VII-es Golf kabrió fedélzetén

Igenám, de elmentem megnézni az árakat. Hát...khm... Pedig nem is akartam sokat, csak egy benzines kétliterest a DSG-vel. És a Polci beszámítása után maradt volna annyi hitel, hogy havi 300 euró lett volna a törlesztés. A Fehérrel együtt már havi 700 felett lett volna az autótörlesztés, plusz adó, plusz biztosítás...na és itt lőtte le Bea a projektet, amivel teljesen egyetértettem. Kösz, nem kell még egy új autó, vagyis most biztos nem, úgyhogy nézzünk körül a használtpiacon.

De miért éppen Alaszka? Vagyis miért éppen egy kivénhedt Merci? Folyt. kövben elárulom...








No comments: